Bállal köszöntötték a tavaszt
A Batthyány Lajos Általános Iskola és AMI szombaton megrendezte első Tavaszi bálját.
A program, amely a farsang rövidsége miatt elmaradt bált is szerette volna pótolni, igazi tavaszi hangulatot árasztott: a dekoráció, a műsorszámok, a hangulat tarka, virágos jellege mind arra utalt, hogy az iskolába is megérkezett a tavasz.
A bál kezdetén Csik Józsefné igazgató megnyitóját követően köszönetét fejezte ki Marton Ferencnek, a Vas Megyei Közgyűlés alelnökének, hogy segítségével a kisdiákok ebben a tanévben is elmehettek sí táborba.
Ezt követően az osztályok színvonalas műsorszámokkal kedveskedtek a nagyszámú bálozónak. A jelenetek sorát a már beharangozott Dzsungel könyve zárta, amely most is nagy sikert aratott. A darabot Illés Zsuzsa rendezte.
Fotó: JTV
A bemutatók után bőven fogyott az üdítő, a sütemény, a tombola. Igazi báli hangulat kerekedett, ahol a gyerekek, szülők és pedagógusok együtt köszöntötték a tavaszt.
S hogy lesz-e jövőre is Tavaszi bál?
Lehet ebből hagyomány?
Az iskola vezetősége nem veti el ennek lehetőségét, ám a farsangi bál hagyományát is szeretnék megtartani.
Meglátjuk…
Fotó: JTV
Magyar Költészet Napja – Április 11.
Hazánkban 1964 óta József Attila születésének napján, azaz április 11-én ünnepeljük a költészet napját. „Költő vagyok – mit érdekelne engem a költészet maga?“ – kezdte Ars poetica Németh Andornak c. versét József Attila, aki akkor még nem tudhatta, hogy születésének napja később a költészet napjává, s egyben a magyar irodalom ünnepévé válik majd.
A költészet napját első alkalommal 1964. április 11-én szervezték meg.
Az országos megnyitóünnepséget egy nappal korábban, 1964. április 10-én, pénteken este az Egyetemi Színpadon rendezte a Magyar Írók Szövetsége. Bevezetőt mondott Szabolcsi Miklós és Czine Mihály irodalomtörténész, és részben meghívott költők, részben művészek adtak elő verseket. A Népszabadság aznapi számában Héra Zoltán így írt az ötven esztendővel ezelőtti kezdeményezésről: „A vers ünnepe – ha jól rendezik meg –, nemcsak a költők seregszemléje lesz évről évre, hanem az eszméké, a szándékoké és az akaratoké is. Alkalom arra, hogy újra meg újra lemérhessük: hol tart a költészet és holt tart az ember.”
1964-től minden év április 11-én előadások, felolvasások és versmondó versenyek keretében emlékeznek meg országszerte a poétikáról, és így egyik legnagyobb költőnkről, József Attiláról is. Sokan azonban nem is tudják, hogy nem csak József Attila született ezen a napon, hanem a kassai születésű Márai Sándor is.
József Attila
A Batthyány Lajos ÁMK Művelődési Otthon és Könyvtár ezen a napon, április 11-én de 10 órakor a Tarisznyás együttes által megzenésített magyar versekkel tiszteleg József Attila és a magyar költészet előtt.
Az együttes többször szerepelt már nagy sikerrel a jánosházi közönség előtt. Igényes, élő, saját, interaktív zenéjük mindig elvarázsolja a hallgatóságot.
Erre az alkalomra összeállított zenés irodalmi barangolásuk is várhatóan nagy sikert arat majd.
Tarisznyás együttes
Batthyány Bál 2016. április 9-én
A Batthyány Lajos Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola nevelői, tanulói és Szülői Közössége tisztelettel meghívja Önöket
Tavaszi báljára.
A hangulatról az iskola tanulóinak műsora, tombola és jó zene gondoskodik.
Ideje: 2016.április 9. 16:00 óra
Helye: Művelődési Otthon és Könyvtár
Tombolatárgyakat és felajánlásokat szívesen fogadunk.
Csik Józsefné Kulcsárné Beledi Amanda
igazgató SZK elnök
Húsvéti ráhangolódó kézműveskedő
Sok volt az érdeklődő kézműveskedni vágyó a Művelődési Otthon húsvét előtti foglalkozásán. A tojás míg pirosodott a festékben, az ablakdíszek is elkészültek.
Fotó: Illés Zsuzsa
Fotó: JTV Márkus Kristóf
Húsvétváró 2016. március 24-én
A Művelődési Otthon és Könyvtár húsvét előtt minden évben kézműves foglalkozással várja a gyerekeket. A tavaszi szünet első napján, hogy ne kelljen korán kelni a kora délutáni órákban ablakdíszekkel és tojásfestéssel hangolódunk rá a korán érkező húsvétra.
A foglalkozásra csak jókedvet kell hozni, de senki sem fog üres kézzel távozni.
A foglalkozás ideje: 2016. március 24. délután 3 óra
Sok szeretettel várunk!
Értékőrzés-hagyományápolás
A hagyományok ápolása önmagában is érték.
A húsvéti ünnepekhez sok olyan hagyomány kapcsolódik, amelyek közül egyet, kettőt talán még ma is szívesen felidézünk, mint pl. a húsvéti locsolkodás, de vannak köztük olyanok, amelyeket lassan elfelejtünk. Ezek felidézése, ápolása, életben tartása nemzeti kötelességünk.
A Jánosházi Települési Értéktár Bizottság nem csupán összegyűjti, számba veszi a településen fellelhető értékeket, hanem ápolja azokat a gasztronómiai hagyományokat is, melyek valamelyik ünnephez kötődnek.
Karácsonykor gyerekekkel közösen mézeskalácsot sütöttek, a húsvéti ételek közül pedig a kalácssütést elevenítették föl közösen és vezették be az arra fogékony ifjúságot a sütés fortélyaiba.
Mert szép, mutatós kalácsot lehet venni a szupermarketekben is, de olyat, ami nagyanyáink sütőjéből került elő, egy üzletben sem árulnak….mert ők még tudták mitől magasabb, mitől jön fel, mitől nem esik össze, mitől omlósabb, foszlósabb, ízesebb, ami az asztalra kerül.
A húsvéti ünnepkör liturgikus eseménye az ételszentelés. A szentelésre szánt ételek közt a sonka, tojás, torma mellett minden szépen elkészített, feldíszített kosárban húsvét vasárnap reggelén ott lapult a frissen sütött kalács is.
A szentelés után a hívek sietnek haza, hogy otthon feltálalják a megszentelt ételt. A szentelt ételnek különös jelentősége van, mert megvédi a híveket a hosszú böjt utáni mértéktelenségtől. A megterített asztalra a kosárból minden ételből tesznek egy keveset. Bizonyos helyeken még tartják azt a szokást, hogy az étkezés megkezdése előtt megpucolnak egy tojást, és annyi részre vágják, ahány tagja van a családnak. Ezek után minden ételből esznek egy keveset.
A szentelt étel maradékát nem dobták ki, hanem különleges módon kezelték. Általában a maradékot elégették a kemencében, majd elásták. A sonka csontját kiakasztották a gyümölcsfára, hogy sokat teremjen, vagy felrakták az istálló eresze alá, hogy megvédjék az állatokat a rontástól.
(A kép illusztráció)
Március 18-án a bizottság tagjai és a gyerekek kiegészülve Albert Péterné szaktudásával igazi illatos, foszlós kalácsot sütöttek.
Amíg a sütőből előkerült a várva várt finomság, néhány húsvéti játékot is megmutattak az idősebbek a gyerekeknek.
Fotó: JTV Márkus Kristóf
Húsvéti kalács-sütés- Régi ételek 2016. március 18-án
Második alkalommal rendezi meg a Jánosházi Települési Értéktár Bizottság “Régi ételek bemutatása gyerekeknek” elnevezésű rendezvényét.
A bizottság tagjai az összejöveteleken megismertetik a gyerekeket régi ételek, sütemények készítésével, ezzel is ápolják az ünnepekhez kötődő hagyományokat .
A 2016.03.18-i rendezvényen húsvéti kalácsot sütnek és felelevenítik a húsvéti ünnepkör szokásait is.
Mesél a múlt…
A Batthyány Lajos Általános Iskola diákjai nemrégiben azt a feladatot kapták történelem órán, hogy hozzanak régi tárgyakat és meséljenek róluk.
Így kezdődött. Akkor még Göblyösné Lengyel Anita tanárnő sem sejtette, hogy hetekkel később a város múzeumában, a Ritter múzeumban nyithatják meg helytörténeti kiállításukat. Pedig ez történt. Március 5-én a Batthyány Lajos ÁMK Művelődési Otthon és Könyvtár jóvoltából az addig az iskolában őrzött házi bemutatót az izgatott, lelkes kis gyerekcsapat tanáruk vezetésével átköltöztette a múzeumba, így a gyűjtemény méltó helyet kapott, és minden érdeklődő számára hozzáférhető.
Ám a tárolókban, polcokon, paravánokon elhelyezett tárgyaknál is értékesebb talán az, hogy a gyerekeket a kiállítással való foglalatoskodás, az ünnepélyes, sok érdeklődőt vonzó megnyitóra való készülődés során megérintette a múlt, a tárgyak története, őseik üzente. Ők már egész biztosan másként lépnek majd be egy múzeumba, mint eddig.
Így válnak igazzá Eötvös József szavai: Emlékeiből él az ember, s múltból él az emlékezet. Kinek nincsen múltja, nem lehet jelene s jövője sem.
A kiállítás április 15-ig hétfő kivételével munkanapokon 9-17 óráig látogatható. (A látogatás szándékát a művelődési otthonban kérjük jelezni.)
Fotó: JTV
Ajándék a Nemzetközi Nőnapon
A város Önkormányzata az idén sem feledkezik meg a település hölgyeiről a Nemzetközi Nőnapon.
Ezúttal a Tihanyi Musical Stúdió tehetséges ifjú énekesei lépnek majd színpadra, hogy egy röpke órára derűt, mosolyt, jókedvet lopjanak a lányok, asszonyok szívébe.
A Tihanyi Musical Stúdó 2009-ben alakult, ekkor egy Abba Show produkcióval Veszprémben egy nemzetközi fesztiválon különdíjat nyertek, és ez akkora lökést adott a szereplésekhez, hogy azóta szinte az egész Dunántúlt bejárták már. Többek között szerepeltek a 25. Ercsi Ikertalálkozón, az M1 Balatoni nyár című műsorában, a Békéscsabai Kolbász Fesztiválon és a Muzsika TV Retro Disco című műsorának állandó fellépői.
A formáció tagjai külön is szép karriert futnak be, hiszen Sörös Lilla, a kezdetektől tagja az együttesnek, Bányóczky Nóra, aki a Madách Színház Stúdiójának zenész-színész szakát végezte, a Komáromi Lovasszínház művésznője, a Muzsika Tv állandó fellépője, az ikrek közül Szelle Marcell a Táncművészeti Főiskola végzős hallgatója színházi táncos szakon, testvére, Szelle Szilárd pedig, aki az együttes művészeti vezetője, már gyermekként kacérkodott a színházzal.
Négy évig a Pannon Várszínházban színészkedett, érettségi után a Madách Musical Tánciskola hallgatója lett, ahol színházi táncos végzettséget szerzett. Két évig az Operettszínház musical és operett akadémiáján lépett fel. Prózai szerepekben is kipróbálta magát a Kleopátra c. zenés darabban és a Mária főhadnagy c. operettben.
Jelenleg szabadúszó, ízlelgeti az előadó művészet különböző ágait. Szinkronizál, táncol az Őrült nők ketrece c. Alföldi darabban, igazi szerelme azonban az ének és a tánc.
Az előadás 17 órakor kezdődik a művelődési ház nagytermében. Mindenkit szeretettel várunk!
Tihanyi Musical Stúdió a Facebookon
Néptáncosok a művelődési házban
2015. szeptembere óta működik a Művelődési Otthonban az Élő Forrás Alapfokú Művészeti Iskola kihelyezett tagozata. A tánciskolában képzett táncoktatók tanítják a különböző korú gyermekeknek a néptáncot. Jelenleg 13 kihelyezett tagozatuk működik különböző településeken.
Jánosházán keddenként tartják a foglalkozásaikat, ahova jelenleg 25 gyermek jár. A főként lányokból álló csoportot Szabó Sándor oktatja, neveli – mint mondja –, nem csupán táncra, hanem empátiára, toleranciára, egymás megbecsülésére, mert ezek is elengedhetetlenek a tánchoz, a közös produkciókhoz. Véleménye szerint egy kisgyermeken már az első órán látható, hogy hallott-e zenét, s ha igen, milyen zenét eddigi élete során, mondtak-e neki mondókát, mert ezek már a fogantatás pillanatától formálták, formálják a személyiségét.
A tánctanulásnak egyéb előnyei is vannak, egyebek mellett felszínre hozza az egyéni képességeket, segíthet a hátrányok, a kudarcok leküzdésében az élet számos területén.
A diákok a félévzárás alkalmából február 23-án a művelődési ház nagytermében rövid táncbemutatóval kedveskedtek az intézmények vezetőinek.
A főként alsó tagozatos korú gyerekek jó hangulatban, csillogó szemmel figyelik és utánozzák tanárukat. Szívesen vállalkoznak egyéni szereplésre és mutatják be az egyszerűnek tűnő és bonyolultabb lépéseket is. Tánctanulás közben énekelnek, ritmizálnak, mondókákat, játékokat tanulnak.
Hamarosan kézhez kapják táncruháikat, azok rendben tartása, gondozása, megóvása a néphagyomány tiszteletének fontos része.
Május végén Devecserben egy gálaműsorral zárják a tanévet, ahol a kihelyezett tagozatok összes növendéke felléphet majd.
