Húsvét

A húsvét a keresztény egyház legnagyobb ünnepe. A Biblia szerint Jézus, pénteki keresztre feszítését követően harmadnapra feltámadott. Kereszthalálával megváltotta az emberiség bűnét, feltámadása és mennybe menetele győzelem a halál felett.

Az elmúlt napok eseményeinek rövid összefoglalója:

Hagyomány már, hogy a húsvéti ünnephez közeledve a Szent Imre Általános Iskolások felelevenítik Jézus keresztútját, élő Passióval emlékezve szenvedéseire.

Fotó: Bödör Zsolt

A húsvétot megelőző vasárnapon, Virágvasárnap Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának napját ünnepelte az egyház. Ezen a napon már a hetedik századtól pálmaágat szenteltek.

Fotó: JTV Horváth Zoltán

A szentelt barkához – éppúgy, mint a pálmaághoz – számtalan hiedelem fűződött.A hívők maguk vitték a templomba a barkát. Göcsejben az iskolás gyermekek a tanító vezetése mellett szombaton ünnepélyesen mentek a barkáért a közeli erdőbe vagy hegyre. Az ágakat másnap az oltárt környező falakhoz állították.Az ország nagyobb részében általában azt tartották, hogy a barkát nem szabad bevinni a szobába, mert akkor sok lesz a légy. Egercsehiben az istállóban a gerenda fölé tették, s amikor zörgött az ég, bedobták a tűzbe, és elégették. Hontban, Nógrádban az eresz alá dugták, hogy megvédje a házat a tűzvésztől. A szobába itt se vitték be, nehogy sok légy, rovar legyen a házban és a tojások „befulladjanak”.
Gömörben a szentelt barkát a dögvész ellen használták, máshol a lovaknak adták, hogy jól menjenek. Szegeden egy-egy barkaszemet lenyeltek a hideglelés ellen. Baranyában a szentelt barkát kivitték a mezőre, s a föld négy sarkába egy-egy szálat tűztek, hogy az Isten oltalmazza meg a termést. Néhol a rokonok, jóbarátok sírjára is tűztek egy-egy barkaágat.

A Nagyhét kezdetén a keresztút állomásait ezúttal Kissomlyón járták végig a hívek.

Fotó: JTV Márkus Kristóf