Húsvéti kézműves foglalkozás
Húsvéti kézműves foglalkozásra várja a Művelődési Otthon és Könyvtár a gyerekeket és szüleiket április 7-én délután 16 órakor.
A foglalkozásra semmit sem kell vinni, de a szervezők ígérik, hogy senki sem megy haza üres kézzel.
A húsvétváró délutánon biztosan lehet majd tojást festeni és különféle húsvéti figurákat készíteni.
Minden érdeklődőt szeretettel várnak!
Húsvéti ráhangolódó kézműveskedő
Sok volt az érdeklődő kézműveskedni vágyó a Művelődési Otthon húsvét előtti foglalkozásán. A tojás míg pirosodott a festékben, az ablakdíszek is elkészültek.
Fotó: Illés Zsuzsa
Fotó: JTV Márkus Kristóf
Húsvétváró 2016. március 24-én
A Művelődési Otthon és Könyvtár húsvét előtt minden évben kézműves foglalkozással várja a gyerekeket. A tavaszi szünet első napján, hogy ne kelljen korán kelni a kora délutáni órákban ablakdíszekkel és tojásfestéssel hangolódunk rá a korán érkező húsvétra.
A foglalkozásra csak jókedvet kell hozni, de senki sem fog üres kézzel távozni.
A foglalkozás ideje: 2016. március 24. délután 3 óra
Sok szeretettel várunk!
Húsvét
A húsvét a keresztény egyház legnagyobb ünnepe. A Biblia szerint Jézus, pénteki keresztre feszítését követően harmadnapra feltámadott. Kereszthalálával megváltotta az emberiség bűnét, feltámadása és mennybe menetele győzelem a halál felett.
Az elmúlt napok eseményeinek rövid összefoglalója:
Hagyomány már, hogy a húsvéti ünnephez közeledve a Szent Imre Általános Iskolások felelevenítik Jézus keresztútját, élő Passióval emlékezve szenvedéseire.
Fotó: Bödör Zsolt
A húsvétot megelőző vasárnapon, Virágvasárnap Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának napját ünnepelte az egyház. Ezen a napon már a hetedik századtól pálmaágat szenteltek.
Fotó: JTV Horváth Zoltán
A szentelt barkához – éppúgy, mint a pálmaághoz – számtalan hiedelem fűződött.A hívők maguk vitték a templomba a barkát. Göcsejben az iskolás gyermekek a tanító vezetése mellett szombaton ünnepélyesen mentek a barkáért a közeli erdőbe vagy hegyre. Az ágakat másnap az oltárt környező falakhoz állították.Az ország nagyobb részében általában azt tartották, hogy a barkát nem szabad bevinni a szobába, mert akkor sok lesz a légy. Egercsehiben az istállóban a gerenda fölé tették, s amikor zörgött az ég, bedobták a tűzbe, és elégették. Hontban, Nógrádban az eresz alá dugták, hogy megvédje a házat a tűzvésztől. A szobába itt se vitték be, nehogy sok légy, rovar legyen a házban és a tojások „befulladjanak”.
Gömörben a szentelt barkát a dögvész ellen használták, máshol a lovaknak adták, hogy jól menjenek. Szegeden egy-egy barkaszemet lenyeltek a hideglelés ellen. Baranyában a szentelt barkát kivitték a mezőre, s a föld négy sarkába egy-egy szálat tűztek, hogy az Isten oltalmazza meg a termést. Néhol a rokonok, jóbarátok sírjára is tűztek egy-egy barkaágat.
A Nagyhét kezdetén a keresztút állomásait ezúttal Kissomlyón járták végig a hívek.
Fotó: JTV Márkus Kristóf
Értékőrzés-hagyományápolás
A hagyományok ápolása önmagában is érték.
A húsvéti ünnepekhez sok olyan hagyomány kapcsolódik, amelyek közül egyet, kettőt talán még ma is szívesen felidézünk, mint pl. a húsvéti locsolkodás, de vannak köztük olyanok, amelyeket lassan elfelejtünk. Ezek felidézése, ápolása, életben tartása nemzeti kötelességünk.
A Jánosházi Települési Értéktár Bizottság nem csupán összegyűjti, számba veszi a településen fellelhető értékeket, hanem ápolja azokat a gasztronómiai hagyományokat is, melyek valamelyik ünnephez kötődnek.
Karácsonykor gyerekekkel közösen mézeskalácsot sütöttek, a húsvéti ételek közül pedig a kalácssütést elevenítették föl közösen és vezették be az arra fogékony ifjúságot a sütés fortélyaiba.
Mert szép, mutatós kalácsot lehet venni a szupermarketekben is, de olyat, ami nagyanyáink sütőjéből került elő, egy üzletben sem árulnak….mert ők még tudták mitől magasabb, mitől jön fel, mitől nem esik össze, mitől omlósabb, foszlósabb, ízesebb, ami az asztalra kerül.
A húsvéti ünnepkör liturgikus eseménye az ételszentelés. A szentelésre szánt ételek közt a sonka, tojás, torma mellett minden szépen elkészített, feldíszített kosárban húsvét vasárnap reggelén ott lapult a frissen sütött kalács is.
A szentelés után a hívek sietnek haza, hogy otthon feltálalják a megszentelt ételt. A szentelt ételnek különös jelentősége van, mert megvédi a híveket a hosszú böjt utáni mértéktelenségtől. A megterített asztalra a kosárból minden ételből tesznek egy keveset. Bizonyos helyeken még tartják azt a szokást, hogy az étkezés megkezdése előtt megpucolnak egy tojást, és annyi részre vágják, ahány tagja van a családnak. Ezek után minden ételből esznek egy keveset.
A szentelt étel maradékát nem dobták ki, hanem különleges módon kezelték. Általában a maradékot elégették a kemencében, majd elásták. A sonka csontját kiakasztották a gyümölcsfára, hogy sokat teremjen, vagy felrakták az istálló eresze alá, hogy megvédjék az állatokat a rontástól.
(A kép illusztráció)
Március 18-án a bizottság tagjai és a gyerekek kiegészülve Albert Péterné szaktudásával igazi illatos, foszlós kalácsot sütöttek.
Amíg a sütőből előkerült a várva várt finomság, néhány húsvéti játékot is megmutattak az idősebbek a gyerekeknek.
Fotó: JTV Márkus Kristóf
Húsvéti kalács-sütés- Régi ételek 2016. március 18-án
Második alkalommal rendezi meg a Jánosházi Települési Értéktár Bizottság “Régi ételek bemutatása gyerekeknek” elnevezésű rendezvényét.
A bizottság tagjai az összejöveteleken megismertetik a gyerekeket régi ételek, sütemények készítésével, ezzel is ápolják az ünnepekhez kötődő hagyományokat .
A 2016.03.18-i rendezvényen húsvéti kalácsot sütnek és felelevenítik a húsvéti ünnepkör szokásait is.
Húsvét
A Keresztelő Szent János Plébánia egyházközségi keresztútja. Bodorkós Imre plébánossal Horváth Zoltán beszélgetett:
https://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=EmhWNdhbmNg
Húsvét- fotógaléria az egyházközség templomairól:
