Magyar Hősök Emléknapja

Jánosháza Város Önkormányzata 2019. május 24-én, pénteken délelőtt 11 órakor emlékezett a magyar hősökre.

Az ünnepségen Varga Györgyné könyvtáros mondott beszédet, Németh Imre OFM kisegítő lelkész imádkozott a hősökért.

Közreműködtek Kulcsár Zsolt és Németh Zoltán, a Jánosházi Amatőr Színtársulat tagjai.

Az ünnepség az I. és II. Világháborúban elhunyt hősök emlékművének koszorúzásával zárult, ahol egyebek mellett koszorút helyezett el Marton Ferenc, a Vas Megyei Közgyűlés alelnöke is.

Magyar Hősök Emléknapja

Jánosháza Város Önkormányzata 2019. május 24-én délelőtt 11 órakor emlékezik a Magyar Hősökre. A megemlékezésre szeretettel hívja a település polgárait.

Hősökre emlékeztek

Jánosháza Város Önkormányzata 2018. május 27-én délelőtt 11.00 órakor  hagyományosan az Első- illetve a Második Világháborús emlékműnél hajtott fejet a világégésben meghalt katonák és civil áldozatok emléke előtt.

Az ünnepségen Varga Györgyné könyvtáros mondott ünnepi beszédet.

Minden év május utolsó vasárnapján a magyar történelem hőseire, hősi halottaira, elsősorban a két világháborúban elesett katonáinkra emlékezünk. Az ünnep gyökerei 1917-re nyúlnak vissza. Ebben az évben foglalta törvénybe a magyar Országgyűlés, hogy meg kell emlékezni az éppen zajló háború magyarhoni hősi halottairól. Magáról az Emléknapról az 1924. évi XIV. törvény rendelkezett, a nemzeti ünnepek közé sorolva azt. A megemlékezést 1942-ben kiterjesztették az 1938 óta elesett katonákra is. A szocializmus évtizedei alatt nem volt lehetőség a nyílt emlékezésre, mígnem 1989-től ismét szabadon lehet megemlékezni elesett hőseinkről. A 2001. évi LXIII. törvény az előzményekre építve életre hívta a Magyar Hősök Emlékünnepét, a korábbiakhoz hasonlóan május utolsó vasárnapját határozva meg az emlékezés napjaként, egyúttal kiterjesztve a megemlékezést minden hősre, aki hazánk több mint ezer éves története során életét áldozta vagy kockáztatta az ország érdekében.

Az Alaptörvény Nemzeti Hitvallása az egész nemzet nevében nyilvánítja ki, hogy büszkének kell lennünk az országunk megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért küzdő őseinkre.

Úgy gondolom, ezen a napon megemlékezésünk középpontjában elsősorban a két világháború elesett katonái állnak, így én is az ő emléküket szeretném most felidézni.

Miért tekintjük őket hősnek? Nem csak azért, mert törvény nevezi őket annak. Ők a kötelességteljesítés hősei, a küzdelem és a kitartás hősei. Az országnak, a hazának szüksége volt rájuk. És ők mentek. Nagy többségük soha nem akart hős lenni. Élni akartak, nyugodt életet élni, családjukért, közösségükért dolgozni. De katonai esküjük kötelezte őket a helytállásra. A katonának pedig nem igazán van mérlegelési lehetősége: parancsot teljesít. Mentek, mert menni kellett. Küzdöttek, sokszor emberfeletti módon, és elestek, hősi halált haltak a doberdói fennsíkon, Galíciában, Erdélyben vagy éppen a Don-kanyarban.

Emlékezzünk – nem csupán a mai napon – magyarhoni katonahőseinkre, mert a ma élők megemlékezése ad értelmet hős katonáink áldozatának. Hajtsunk fejet tisztelettel és büszkén emlékük előtt. A tisztelgés természetesen nem csak az elesetteknek, hanem a hazatérőknek is méltán jár, akik ugyancsak példát mutattak kötelességteljesítésből, de ez nem került az életükbe; és méltán emlékezünk meg a munkaszolgálatosokról és a polgári lakosság köreiből kikerült áldozatokról is.

Valamennyiünkben, az idősebb és fiatalabb korosztályokhoz tartozókban is tudatosulnia kell: a világháborúkban nagyapáink, dédapáink, ükapáink harcoltak, saját családtagjaink. Valamilyen módon mindannyian érintettek vagyunk, személyesen is érintettek, amikor a világháborús hősökről beszélünk.

A hazánkat és Európát védelmező magyar hősök szellemében, világháborús katonáink kötelességtudásával és az igazunkról való meggyőződéssel, a valódi rászoruló iránti szolidaritással, de józan ésszel küzdjünk, ki-ki a maga helyén és lehetőségei szerint Magyarország jelenéért és jövőjéért.

Az ünnepség zárásaként a város, az intézmények és civil egyesületek vezetői koszorút helyeztek el a hősi emlékművek előtt.

A rendezvényen közreműködtek Kelemenné Molnár Mónika és Tullerné Szalai Ildikó, a Jánosházi Amatőr Színtársulat tagjai.

Fotó: Illés Zsuzsa

Magyar Hősök ünnepe

Az első és második világháborúban elhunyt hősök előtt tisztelgett Jánosháza május 26-án délelőtt.

 A haza nemcsak föld és hegy, halott hősök, anyanyelv… A haza te vagy… őt éled és fejezed ki, mind a nyomorult, nagyszerű, lángoló és unalmas pillanatokban, melyek összessége életed alkotja- mondja Márai Sándor.

A hétköznapokon nem, gyakran csak ünnepekkor, meghitt pillanatokban gondolunk arra, hogy életünk a haza életének a része. Ahogy ők, akikre ma emlékezünk sem gondolták, hogy egykoron korai haláluk miatt hősként gondolnak majd rájuk.

Élték mindennapi életüket kacagtak, néha sírtak és amikor szükség volt rá, megcselekedték, amit megkövetelt a haza.

Az ünnepségen Varga Györgyné könyvtáros mondott ünnepi beszédet. Böjti Balázs káplán imát mondott az elhunytakért, majd a jelenlévők megkoszorúzták a hősi halottak emlékműveit.

Hősök Napja

Május 29-e a Magyar Hősök Emlékünnepe. Jánosháza Város Önkormányzata délelőtt 11 órakor tartotta megemlékezését. Az első és második világháborús hősi halottak emlékszobrainál Varga Györgyné, a könyvtár vezetője mondott beszédet.

Martonné Böröcz Ramóna szavalata után pedig a koszorúzás következett.

A városi megemlékezés ezen a napon a Honismereti és Művelődési Egyesület kopjafaavató ünnepségével zárult, ahol beszédet mondott Kiss András polgármester.

Az ünnepségen Tullerné Szalai Ildikó verset mondott, Bors Géza az egyesület elnöke pedig emlékezett az elesettekre.

Fotó:JTV

Magyar Hősök Emlékünnepe

A magyar hősök emlékünnepét május utolsó vasárnapján tartják azokra a magyar katonákra és civilekre emlékezve, akik az életüket áldozták Magyarországért.

Az elesett magyar hősök emlékezetét először az első világháború idején, 1917-ben iktatták törvénybe,^[2] Abele Ferenc vezérkari őrnagy kezdeményezésére. Abban az időben állt fel a Hősök Emlékét Megörökítő Országos Bizottság, melynek feladata a települések emlékmű-állítási programjának lebonyolítása volt. Az egyik legismertebb alkotás az összes elesett első világháborús katonára emlékeztető hősök emlékköve, melyet 1929-ben avattak fel a budapesti Hősök terén a Millenniumi emlékmű előtt.

A Hősök emlékünnepét az 1924. évi XIV. törvénycikk^[3] rögzítette, mely kimondta, hogy „minden esztendő május hónapjának utolsó vasárnapját (…) a magyar nemzet mindenkor a hősi halottak emlékének szenteli”. Ennek ellenére az ünnepet 1945-től, a kommunista időszakban nem tartották meg.

A rendszerváltás után újra lehetett ünnepelni az elesett magyar katonákat, majd a 2001-ben elfogadott LXIII. törvény^[1] a korábbi ünnep körét hivatalosan is kibővítette mindenkire, „akik a vérüket ontották, életüket kockáztatták vagy áldozták Magyarországért.”

A Hősök Napja emlékezés, tisztelgés az elmúlt korok hősei előtt, akik életüket adták hazájukért.

Jánosháza Város Önkormányzata május 29-én, vasárnap délelőtt 11 órakor emlékezik a hősökre a világháborúk  halottainak emlékművei előtt.

Az emlékezésre mindenkit szeretettel várnak.

Magyar Hősök Emlékünnepe

Május 30-án emlékezett Jánosháza Város Önkormányzata a Magyar Hősökre. A megemlékezésen Varga Györgyné könyvtáros mondott beszédet, Kovács József káplán pedig imádkozott az elhunytakért. Az ünnepségen közreműködött Illés Zsuzsa egységvezető és Martonné Böröcz Ramóna tanárnő.
A megemlékezés koszorúzással zárult.

Fotó: Rauch Imre