Jánosháza nagyközség a Nyugat-Dunántúli Régióban, Vas megyében, a megye DK-i határán fekszik. Földrajzi pozíciójának különlegessége, hogy közelében található három megye határpontja.
Jánosháza Budapesttől 180 km, a megyeszékhelytől 47 km, Celldömölktől 16 km, Devecsertől pedig 32 km távolságra található.
A település közigazgatási területe 23,41 km2, lakónépessége közel 3000 fő, népsűrűsége 125 fő/km2. Jánosháza lakossága a celldömölki kistérség lakosságának 10 %-a, míg a megye lakosságának 1 %-a. Jánosháza a celldömölki kistérség második legnagyobb települése.
Közlekedési földrajzi helyzete kedvező, mert az M8-as főközlekedési útvonal a település mellett halad el, valamint a Tapolca-Boba közötti vasútvonal is érinti.
A nagyközségtől nyugatra kb. 1 km távolságban keresztezi Sárvár-Sümeg közötti szakaszával a 84. számú főút az M8-ast. Jánosházán át, a vasútállomás mellett lehet az M8-tól É-i irányba haladva a kistérség központjába, Celldömölkre jutni.

Jánosháza lakónépessége a kiegyezést követő években folyamatosan nőtt. 1870-ben már 2845; 1900-ban 3451; 1920-ban 3633 fő volt. Ezt a nagyságrendet 1950-ig tartani tudta (3593) majd az ország szocialista iparosításának 20 éve alatt 2849 főre esett vissza, miután ez az ország belsejébe csábította a fiatalokat. Az utolsó harminc év alatt a lakónépesség száma alig változik, ami (az ellátáshiányos túlélt éveit figyelembe véve) pozitívnak értékelhető. A vidékről való elvándorlási folyamat ellenére a lakosság száma évről-évre pótlódik. Ennek megfelelően – miután a nagyvárosok elszívó hatása azóta megszűnt  – Jánosházán a lakónépesség számának dinamikusabb növekedése várható. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a munkalehetőségek szaporodása a napi bejáró ingázók számát növeli. Ezek egy része be is költözne, a letelepedés feltételei azonban jelenleg még korlátozottak. Az elmúlt két évben összességében az elvándorlás 269, míg a bevándorlás 250 fő volt.

Az iskolázottsági szint alatta marad a kisvárosokénak, viszonylag magas az általános iskolából kimaradottak aránya. A középiskolát végzettek aránya viszont kedvezőbb, de a felsőfokú végzettségűekből is viszonylag kevesen élnek itt.
Az átlagos iskolázottsági szint ennek megfelelően (8.1 osztály) megegyezik a Vas megyei községek átlagával.

A két világháború között kifejlődött árutermelő mezőgazdaság és az ennek nyomán kialakult körzeti ellátást szervező kereskedelmi központ az évszázad közepétől folyamatosan vesztett jelentőségéből.
A tradicionálisan agrár jellegű településen a mezőgazdaság mára a háttérbe szorult és lényegében elveszítette a lakosság megélhetésében döntő szerepét és általában a kiegészítő tevékenység és jövedelemforrás szintjére került.
Jánosháza gazdasága – a több évtizedes váltakozó erőviszonyoktól csorbult helyzetéből kilábalva – a századfordulóra magára talált. A közelmúltban már munkaerőhiány jelentkezett. A törékeny kisvállalkozások erőteljesebb támogatásával, továbbá az infrastrukturális fejlesztések eredményeként nyújtott kedvezőbb termelési és szolgáltatási tevékenységekkel kell a gazdasági tényezők gyarapodását elősegíteni.
Még a mai napig sem tudott megújulni a kereskedelmi ellátás és a vendéglátás, és kezdetlegesek az eredmények az idegenforgalom terén is.
Fentiekből egyértelműen következik, hogy Jánosháza Nagyközség fő feladatai közé a lakásépítési telekbiztosítást követően a második legfontosabb feladat a telephelyek kialakításához szükséges kedvezményes iparterületek kijelölése.

Két háziorvosi, egy gyermekorvosi és egy fogorvosi hálózatra szervezve biztosítja az egészségügyi alapellátást.
A háziorvosi látogatottság évi 22-23 ezer eset, míg a gyerekorvosi 6-7 ezer.
Járóbeteg szakellátáson  a MÁV-val együtt ugyancsak mintegy 6-7 ezren jelennek meg.
Nappali ellátást nyújtó öregek napközis otthona 30 férőhellyel működik, kihasználtsága még nem teljes.

Munkanélküliek jövedelempótló támogatására, rendszeres szociális segélyre és egyéb rászorultsági támogatásokra, átmeneti segélyre és gyermekvédelmi támogatásra évente közel 14 millió Ft-ot fordít a nagyközség.

Az Óvodába jelenleg 100 gyermek jár

A nagyközségben két általános iskola működik:

• Batthyány Lajos Általános Iskola (önkormányzati fenntartású)
  Az iskola 12 tanteremmel rendelkezik. Jelenleg 120 fő a tanulói létszám és 13 fő pedagógust foglalkoztat.
• Szent Imre Általános Iskola
  Az iskola egyházi fenntartású. 10 tanteremben 196 tanulót helyeztek el. A főállású pedagógus létszám 20 fő.
  A közel 19 ezer kötetes könyvtárból évente 13 ezer könyvet kölcsönöznek ki.
  

A Zeneiskola tanulólétszáma jelenleg 72 fő, az intézményben 6 pedagógus tanít.